rss
Adó 1 százalék felajánlással sokat segít! Válasszon EGY jó ügyet:
  állatmenhely, állatvédő, támogatás, adó 1 százalék, kutyaotthon, állatotthon  gyermekmentés, gyógyítás, adóbevallás, adó 1 százalék felajánlás, adóegyszázalék
A legapróbb adó 1 százalék támogatása is ÉLETET ment!
  • Kutatások az agresszív autóvezetés okairól és megnyilvánulási formáiról

  • Sajnos, az elmúlt idõszakban egyre többször tapasztalni útjainkon a vezetõk agresszivitását, ami egészen gyilkosságig fajult: egy személygépkocsi vezetõje lelõtt egy kamionost, vélt sérelme megtorlásaként.

    Ennek ellenére az agresszióról és megnyilvánulási formáiról az utóbbi években meglehetõsen kevés tanulmány született. Az alábbiakban L. F. Lowenstein angol pszichológus tanulmányát közöljük, mely összefoglalást ad az 1973 és 1994 közötti idõszak kutatói munkájáról és eredményeirõl.

    A háttér

    Tulajdonképpen valamennyi 1973 és 1994 között végzett kutatás az agresszív vezetõi magatartás okaira, jellegzetességeire és megnyilvánulási formáira irányult. Vizsgálták a nemi különbségeket is, valamint az agresszív vezetéshez kapcsolódó számos más tényezõt. Gyakorlatilag nem folyt kutatás a probléma kezelésével kapcsolatos eljárásokról, és így a balesetek elõfordulási valószínûségének csökkentésérõl sem. Megalapozottan megállapítható, hogy jóval nagyobb valószínûséggel fordul elõ agresszív magatartás a férfiak, különösen a fiatal férfiak, mint a nõk között. Egy másik szignifikáns faktor a napszak. Jóval több agresszió tapasztalható délután, mint délelõtt; ami valószínûleg annak köszönhetõ, hogy a napi munka után fáradtabbak az autóvezetõk. Kimutatható, hogy a vezetõk között van egy magas kockázati típus, és hogy az autóvezetés az agresszió levezetésének egyik módja. Nemzetiségi különbségek is tapasztalhatók az agresszív és kevésbé agresszív vezetõk között. Diagnózis-felállítási eszközként használtuk a 16 személyiségtényezõ kérdõívét (16 PF) és a Rosenzweig (Picure-frustration – PF)-tesztet, valamint az autóvezetõi magatartásleltárt (driving behaviour inventory – DBI).

    Kutatások 1973 és 1994 között:

    L. J. Chase és N. H. Mills (1973) a helyszínen vizsgálták 40 autóvezetõnél az autóvezetõi státusnak és az autóvezetõ nemének hatását az agresszív magatartásra (a dudálás tekintetében). Az autóvezetõk jóval nagyobb elõszeretettel és hangosabban tülköltek a magasabb, mint az alacsonyabb státusú jármûvekben. A férfi és a nõi magatartás viszont nem tért el jelentõsen a dudálásnál.

    Három kutatás vizsgálta az agressziót laboratóriumi körülmények között, egy semleges helyiségben, ahol kürtjelzéseket bocsátottak ki az agresszió mérésére. Az 59 autóvezetõt felölelõ felmérés azt mutatta, hogy azok az egyének, akiket gyakran ingereltek, agresszívak voltak a többi vezetõvel szemben. A kutatás azt is jelezte, hogy az agresszió szimulálása során a kísérleti alany antihumánus magatartást tanúsított az „áldozatok” iránt (L. C. W. Turner és csoportja, 1975).

    Burkner (1975) a Rosenzweig képfrusztrációs (PF) módszert használtak a Németországban elítélt autóvezetõk agressziójának mérésére. Ebbõl a célból megvizsgálták a PF-módszer hitelességét. Száz olyan férfi volt a kísérleti alany, akiknek ittas vezetés miatt bevonták a jogosítványát. A kontrollcsoportot 50 gyengén látó férfi és nõi autóvezetõ alkotta. A PF-re adott válaszaikból 26 pont jött ki, majd összehasonlítást tettek. Az eredmények azt mutatták, hogy az elítélt vezetõknél jóval erõsebb volt az önvédelem, az önigazolás. Az elítélt autóvezetõk hajlamosak voltak agresszív magatartásukat a környezetükre irányítani; az összehasonlító csoport férfi egyedei viszont magukra irányították az agressziót.

    B. L. Halderman és T. T. Jackson (1979) egyik érdekes kutatása azt vizsgálta, vajon a „fegyvereffektus” megkönnyíti-e az autóvezetõ agresszív reagálását. 60 férfit választottak ki egy keresztezõdéshez érkezõ autós csoportból, és három feltevést adtak elõ nekik: nevezetesen: fegyver van az autóban, gyalogos van fegyverrel a közelben, illetve nincs jelen fegyver. Feljegyezték a kürthasznált elõfordulását és latenciáját, valamint az egyéb magatartásokat is. Nem volt szignifikáns különbség a három feltétel körülményei között, és általában nem tapasztaltak agresszív reagálást.

    A.R. Hauber (1980) megfigyelte 966 autóvezetõ reakcióját, miközben egy közeledõ autó elõtt a gyalogos-átkelõhelyen gyalogos haladt át egy jelzõlámpa nélküli keresztezõdésben. Amikor a gyalogos nem állt meg, a dühös gesztusokat vagy szavakat, illetve a kürt használatát minõsítette agresszív magatartásnak. Összességében az autóvezetõk 25%-a tanúsított ilyen magatartást. A nem és a kor fontos változó volt: a fiatal férfiak 33%-a mutatkozott agresszívnak, miközben az idõsebb nõknek csak 19%-a. A gyalogos neme is lényegesnek bizonyult: a férfi gyalogosok nagyobb agressziót váltottak ki, mint a nõk. Erõsebb agressziót tapasztalt délután, mint reggel, és a kereskedelmi vagy üzleti jármûvek vezetõi jóval agresszívabbak voltak, mint a magánautóké.

    T. Wilson és J. Greensmith (1983) száz autóvezetõt tanulmányoztak és minõsítettek nemük, balesetük és egy 50 kilométeres úton ellenõrzõ mûszerekkel ellátott gépkocsival végzett vezetésük szerint. Ellenõrizték az út megtételének idejét, a sebességváltoztatásokat, a finom és durva kormánykezelést, a gáz és fék használatát, az oldalgyorsulást, a sebességváltásokat, a forgalommentes sebességet, a jelzéseket és az elõzést. Az agresszió- és szorongási teszteket rögzítették, és összehasonlító elemzésnek vetették alá az eredményeket. A személyiségváltozók szerint általában nem oszlottak különbözõ csoportokra az autóvezetõk. A vezetési változók tekintetében viszont jelentõs különbségek adódtak. Akik már okoztak balesetet, azok jóval gyorsabban vezettek a szabad úton, többet mozogtak és többször elõztek. A kiegyensúlyozottabb egyének esetében viszont a balesetmentes nõk és férfiak jóval lassabban haladtak, ritkábban elõztek, õket viszont gyakran leelõzték. A balesetmentes férfiak nem manõvereztek a forgalomban. Összességében exponáltabb férfiak hajlamosak voltak a viszonylag gyorsabb vezetésre, még a balesetmenteseket is úgy lehetett tipizálni, hogy autójukat a változó feltételekhez igazították.

    D. M. Donovan és csoportja (1983) a magas kockázatú autóvezetõkhöz kapcsolódó személyiségtényezõket tanulmányozta. A vonatkozó szakirodalmat áttekintve úgy találták, hogy öt nagyobb társadalomlélektani kategóriaváltozó befolyásolja a közlekedési baleseti kockázatot: a demográfiai jellemzõk, a túlzott alkoholfogyasztás, a személyiségjegyek, az akut emocionális szorongás állapota és a vezetéshez kötõdõ attitûdök. Bemutattak egy elvi észlelési/magatartási modellt, hogy az eredményeket integrálják a felsorolt különbözõ tényezõk hatásával. Az ellenõrzött kutatási adatok azt mutatták, hogy a régóta fennálló és akut alkoholfogyasztás, valamint bizonyos személyiségtényezõk önmagukban is fokozták a közlekedési szabályok megsértésének és a balesetek elõfordulásának valószínûségét. A problémaleküzdési képesség hiánya, az italozó magatartás, a személyiségjegyek, akut emocionális stressz és a közlekedéssel összefüggõ attitûdök egyaránt hozzájárulnak a nagy kockázattal járó vezetéshez. Kifejtették, hogy további kutatásra van szükség, különösen az alkoholfogyasztás és az idõsebb autóvezetõk közötti kapcsolat, az ivás mennyiségének és gyakoriságának az ellenséges magatartásra kifejtett hatása, valamint az ellenséges érzület vizsgálata terén.

    G. S. Roy és R. K. Choudhary (1985) erõfeszítéseket tettek a jó és rossz vezetõ megkülönböztetésére. Megvizsgálták a közlekedésbiztonsághoz kapcsolódó személyiségi, fizikai és pszichikai jellemzõket 50 balesetmentes buszvezetõnél, valamint 25 egy vagy több balesetért felelõs buszsofõrnél. A norma szerint csoportosított és fokozatokba sorolt teszteredmények feltárták, hogy a balesetes csoportba tartozó vezetõk magasabb pontszámot értek el az agresszióval és az alkoholos szabálysértéssel kapcsolatosan, és alacsonyabbat az extrovertált személyiségjegyek tekintetében. Ezenkívül a balesetes csoport lassúbb reakcióidõt mutatott, és lassabban nyerte vissza a látását vakító megvilágítás esetén, mint a nem balesetes csoport.

    A hõmérséklet autóvezetõkre kifejtett hatását tanulmányozta D. T. Kendrick és S. W. MacFarlane (1986). Megvizsgálták, hogyan hat a környezõ hõmérséklet arra a 16 és 65 év közötti 39 férfira és 36 nõre, akiknek az autóját közlekedési jelzõlámpáknál állították meg. A felmérést tavasszal és õsszel végezték Phoenixben, Arizonában. Az érzékelt hõmérséklet 88oF és 116oF (kb. 31 és 46oC) között volt (a páratartalom a kényelmetlenségi mutatón). Az adatok azt mutatták, hogy közvetlen összefüggés van a hõmérséklet növekedése és a dudálás között. Még konkrétabb eredményt kaptak, amikor három olyan egyént vizsgáltak meg, akiknél le volt húzva az ablak, és a légkondicionáló feltehetõen mûködött. Azt lehetett megállapítani, hogy a növekvõ hõmérséklet felfokozott eszközhöz kapcsolódó magatartáshoz vezetett a zavar forrásának leküzdése érdekében.

    Donovan és csoportja (1988) a magas kockázatú autóvezetõk jellegzetes vonásait helyezte vizsgálata középpontjába. 193 nem alkoholhoz kötõdõ, többszörös szabálysértést és balesetet elkövetõ, magas kockázatot jelentõ autóvezetõ-altípusnál vizsgálták meg a tapasztalati következményeket. A fokozott vezetési kockázathoz kapcsolódó reprezentatív attitûdöket, személyiségjegyeket, dühös és ellenséges magatartásbeli összetevõket mérték. A demográfiai, italozási, vezetési és kockázati mérések eltéréseinek vizsgálatával gondoskodtak az altípusok külsõ hitelesítésérõl és értelmezésérõl. Három altípust állapítottak meg és találtak olyannak, amelyek eltérést mutattak a demográfiai és italozási skálán. A megállapítások arra utaltak, hogy a magas kockázatú vezetõknek számos olyan attitûdbeli, érzelmi és magatartási jellemzõje van, amelyek hozzájárulnak a kockázatos vezetéshez.

    P. Marsh és P. Collett (1987) a düh, az agresszió és a frusztráció egyik lehetséges kifejezési eszközének tekintették az autót. Az autó fogalmát a territórium egy speciális fajtájaként írták le, és a territóriumvédelmi és territóriumbehatolási formákat körvonalazták. Megállapították, hogy egy fiatalember többnyire fegyverként használja az autót, amikor azt személyesen birtokolt „territóriumának” tekinti.

    E. Gulian és csoportja (1989) a stresszokokat vizsgálta. Elkészítettek egy autóvezetõi magatartásleltárt (driving behaviour inventory – DBI) a vezetõi stressz dimenziójának tanulmányozásához. A DBI-t két egymástól független vezetõi mintára alkalmazták, azokra, akik a napi munkába járáshoz használtak kocsit és/vagy akiknél az autó munkájuk tartozéka volt. Az 1. kutatás 97 fõ 23-62 év közötti, a 2. kutatás 112 fõ 27-59 év közötti vizsgálati alanyra terjedt ki. Mindkét kutatásnál öt tényezõvel határozták meg a stresszes vezetõt, ami a variáns több mint 40 %-át tette ki: vezetési agresszió, idegenkedés a vezetéstõl, a sikeres vagy sikertelen elõzéshez kapcsolódó feszültség és frusztráció, ingerültség elõzésnél, valamint fokozott óvatosság és koncentráció. Több regresszióanalízis utalt a vezetés külsõ változóira mint a vezetõi stressz elõjelzõire azoknál, akiknél a stresszes élet érzékelhetõen meghatározó szerepet játszott.

    A.E. Booysen és J. A. Erasmus (1989) Dél-Afrikában a személyiségjegyek és a nem biztonságos vezetõi magatartás közötti kapcsolatot vizsgálták, ami alapul szolgált a hivatásos gépkocsivezetõk kiválasztására vonatkozó ajánlásokhoz. A vizsgálati alanyokat, 119 afrikai fekete felnõttet három alcsoportba sorolták. A teszt életrajzra és véleménykutatásra vonatkozó kérdéseket, a 16 személyiségtényezõ kérdõívét (16 PF), a képi szituációs tesztet, egy attitûdmérési skálát és egy információfeldolgozási tesztet tartalmazott.

    J. A. Farrow és P. Brissing (1990) a nemi különbségeket figyelték meg. Ezeket az autóvezetõi magatartáshoz kapcsolódóan vizsgálták: 178 fiút és 165 lányt – tizedik osztályos tanulókat – tanulmányoztak demográfiai, családi jellemzõk és hatások, kábítószer- és alkoholfogyasztás, autóvezetési érzék, feltûnési viszketegség, más személyiségjegyek és alkoholos mámorban (DWI) hozott döntések autóvezetési reakcióinak mérésével. A lányoknak általában több gondjuk van a szülõkkel, mint a fiúknak, és gyakrabban fogyasztanak kábítószert és alkoholt. A fiúk gyakrabban vesznek részt a gyorsasági versenyben, kerülnek összeütközésbe a törvényekkel fiatalabb korban. A fiúk ügyesebbek a kockázatos helyzetekben, és többször használják az autót arra, hogy erõsítsék önértékelésüket. A fiúk magasabb pontszámot értek el az ingerültség/ellenségeskedés és a szenzációhajszolási skálán. Bár a lányok több alkoholt/kábítószert fogyasztanak és gyakrabban rendezetlen a családi hátterük, az alkoholos állapottal kapcsolatos attitûdjeik és magatartásuk szociálisan elfogadhatóbb.

    A.I. Glendon és csoportja (1993) az autóvezetõi magatartásleltár (DBI) megbízhatóságát vizsgálta. Kifejlesztettek egy autóvezetõi stressznagyság-mérést, és e tesztet alkalmazták két alkalommal (öt hónapos eltéréssel) 61 fõ 41,4 éves átlagéletkorú autóvezetõre. Az alfa-koefficiensek, a vezetési megbízhatósági tényezõ elemzései kimutatták, hogy a vezetési agresszió, idegenkedés a vezetéstõl, ingerültség elõzésnél és a frusztráció elõzés közben alskálák hitelesek.

    802 nõ és 724 férfi egyetemi hallgató klaszterelemzése 53 potenciálisan ingerült vezetéshez kötõdõ helyzetet kapcsolt egy 33 részbõl álló vezetõi indulati skálához hat megbízható alskálával, amelyek felölelték az ellenséges gesztusokat, a szabálytalan vezetést, a rendõri jelenlétet, a lassú vezetést, az udvariatlanságot, és a közlekedési akadályokat (J. L. Deffenbacher és csoportja, 1994.). Az összes alskála pozitívan korrelált, és felvetette a vezetõi ingerültség általános dimenzióját, valamint a speciális vezetésfüggõ szituációkhoz való kötõdést. A férfiakat jobban ingerelte a rendõri jelenlét és a lassú vezetés; a nõk pedig a szabálytalan magatartásra és közlekedési akadályokra voltak ingerlékenyebbek, de az eltérések kiegyenlítették egymást, így az összpontszámok tekintetében nem volt kimutatható eltérés a nemek között.

    Végezetül P.J. McDonald és S. A. Wooten (1988) kutatta az autóvezetéshez kapcsolódó agressziót. Az agresszió csökkenését tanulmányozták inkompatibilis válaszok révén. Miután a jelzõlámpa zöldre váltott, feltartóztattak a keresztezõdésben 56 férfit, akiket ellenõrzési, humoros, agressziós vagy szexuális érdeklõdést kiváltó szituációknak tettek ki. Az inkompatibilis reagálási feltevéseknek megfelelõen, a humoros és a szexuális érdeklõdést felkeltõ szituációk növelték a dudálási hajlamot, csökkentették az agressziót, miközben az agressziós körülmények nem ezt tették. Az eredmények nem támasztották alá a hipotéziseket, viszont megfeleltek a zaklatottsági vagy figyelemelterelési hipotéziseknek.

    1. 1973 és 1994 között viszonylag kevés kutatás folyt az agresszív autóvezetõi magatartás kezelése terén.

    2. A legtöbb kutatás arra irányult, hogy megértsék az agresszív és nem agresszív vezetõk közötti különbségeket. Agresszív autóvezetési okok és a hozzájuk kapcsolódó jellegzetességek:

    a. „A” típusú személyiségek (externalize anger – külsõleg megnyilvánuló ingerültség).

    b. Stresszes élet, mint például a más tényezõknek tulajdonítható ingerültségi okok, a feleséghez, gyerekekhez, a munkahelyi körülményekhez vagy általában a frusztrációhoz kapcsolódó tényezõk

    c. Könnyebb ingerelhetõség más autóvezetõk részérõl.

    d. Hajlam más autóvezetõk megalázására, például autóvezetésük megértésének hiánya.

    e. Biztonságérzet az autóban, ami lehetõvé teszi a személyes ingerültség és agresszió kifejezésre juttatását.

    f. Hamis önértékelés és túlértékelés.

    g. Hajlam arra, hogy az ingerültséget inkább kifelé, mint befelé fejezze ki.

    h. A megszokott reagálások egy bizonyos idõszak után kialakult szokásokká válnak.

    i. Az autóvezetõi attitûdök olyan magatartáshoz vezetnek, amikor bizonyos körülmények között – így elõzéskor vagy ha nem képes elõzni – könnyen frusztrálttá válik.

    3. Az agresszív vezetõknek több balesetük van, és nagyobb valószínûséggel fogyasztanak alkoholt, valamint hosszabb a reakcióidejük.

    4. A fiatal férfiak 33%-a tanúsít autóhasználatkor agressziót és tekinti fegyvernek az autót.

    5. Az idõseb nõk 19%-ának vannak vezetés közben agresszív érzései.

    6. A férfi gyalogosok több agressziót váltanak ki, amikor áthaladnak az úttesten, mint a nõk.

    7. Az agresszió délután nagyobb, mint délelõtt.

    8. A kereskedelmi és üzleti jármûvek vezetõi agresszívabb magatartásra hajlamosak, mint a magánautók vezetõi.

    9. Az európai vezetõk között a hollandok látszanak a legagresszívabbnak és a dánok a legkevésbé agresszívnak; a svédek a kettõ között vannak.

    Az agressziót és megnyilvánulását befolyásoló tényezõk

    1. A dudálók nagyobb valószínûséggel agresszívabbak, és erõsebben dudálnak a gyorsabban és lassabban haladó jármûvekre.

    2. Fõként a férfiak türelmetlenek és agresszívak a lassan vezetõkkel szemben, bár a nõk jóval dühösebbek a szabálytalan magatartás miatt.

    3. Az autóvezetõk nagyobb valószínûséggel dudálnak többet és agresszívak magas hõmérséklet és páratartalom esetén.

    Terápiás módszerek az ingerült vezetõkkel való foglalkozáshoz:

    Számos terápiás módszert találtak különösen hasznosnak az ingerült vezetõkkel való foglalkozáshoz. Az ilyen egyének általában ellenségesen és ingerülten viselkednek az idegenekkel szemben. 30 fõ 18 és 45 év közötti férfi diagnosztikai kiértékelését követõen, amiben elhasználták az Eysenck-féle személyiségjegyzéket és a Rosenzweig képfrusztrációs tesztet, számos stratégiát alakítottak ki a magatartásbeli problémákkal való foglalkozáshoz.
    Felmérést készítettek az egyén családi és lakóhelyi életérõl is, valamint a munkahelyi frusztrációiról. Az érintett egyének nagy része „A” típusú személyiségcsoportba tartozott, például kifelé kisebb ingerültséget mutattak, mint befelé, illetve belsõ ingerültségüket gyorsan külsõ tárgyakra vagy más személyekre vitték át.

    Az összesen három vagy négy foglalkozás 45 percig tartott. Számos egyén találta szükségesnek, hogy három vagy négy ilyen felmérésen, valamint kezelési programon vegyen részt. Ezek közül sokat otthon is elvégezhettek, és lehetõvé tették számukra, hogy ezeket az egyedi módszereket sajátjukként alkalmazzák.

    Az agresszív vezetõi magatartás leküzdésére a következõ stratégiákat dolgozták ki:

    Stratégiák:

    1. A probléma tudatában lenni.

    2. Igényelni a gyógyulást, például olyan magatartást kifejleszteni, amelynek révén érzékelhetõ, hogy valaki megváltoztatta valakinek a magatartását.

    3. Számos kisegítõ módszert alkalmazni, a következõket is beleértve:

    a) relaxációs képességek elsajátítása (szisztematikus komplexusfeloldás)

    b) megnyugtatási effektussal járó fizikai gyakorlatok

    c) indulatkontroll-tréning, például agresszióhelyettesítési tréning (aggression replacement training – ART):

    - a kiváltó tényezõk meghatározása, például ingerültséget kiváltó külsõ események;

    - megállapítani az olyan megnyilvánulási formákat, mint a fogcsikorgatás vagy a „fagyos arckifejezés”;

    - olyan önmegnyugtató figyelmeztetések, mint a „nyugodj meg”, „lazíts”;

    - ingerültségcsökkentõk (mély légzés, visszafelé számolás, békés helyszín elképzelése, elgondolkodás az ingerültség távolabbi következményeirõl);

    - elismerés visszacsatolása, mint például gratulálok magamnak, vagy sikerült elkerülnöm, hogy ingerült vagy dühös legyek

    d) szisztematikus komplexusfeloldás, ami fokozatosságot igényel a legkisebbtõl a legnagyobb problémát kiváltó helyzetig bezárólag, a provokatív helyzeteknek megfelelõen

    e) megszokások abbahagyása: olyan szokások alkalmazása, amelyek nem egyeztethetõk össze az ingerültséggel vagy a dühvel, így például viccek hallgatása, erõsen erotikus eseményre koncentrálás

    f) önmegfigyelési vagy önszabályozási módszerek. Ez felöleli a szociális jártassági tréninget és az önkontrolltréninget, ami különösképpen a problémát kiváltó vagy valószínûleg kiváltó okoktól való távolmaradást jelenti. Elhízottság esetén nem kell étel közelébe menni, vagy nem kell élelmet vásárolni. Ha nem akar dohányozni, nem kell az elsõ cigarettavásárlásra lehetõséget adó helyen megállnia. Ingerültség vagy félelem esetén, elsõ lépésként tartsuk távol magunkat a félelmetes tárgytól. Ha ingerültségünkben rendszeresen agresszívak vagyunk, és agresszíven fejezzük ki magunkat, el kell kerülni az olyan ingerültséget kiváltó helyzeteket, mint a más ingerült vezetõkkel való találkozás vagy a forgalmi dugók. Az embernek megfelelõ terápia révén felkészültnek kell lennie az agressziót kiváltó szituációk kezelésére, amely szerepjátékokkal, megfelelõ modellek megfigyelésével stb. érhetõ el.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Ezer kilómétert utazott áldozatához a pedofil férfi

    Saját nagynénje segített abban, hogy egy férfi megerõszakolhasson egy kilenc éves kislányt a Râmnicu Vâlcea-i Bogdãneºti faluban.

    A 30 éves nõ maga készítette elõ a Elenát, hogy férje kedvére eljátszadozhasson vele. Elõször õ maga járatta be egy vibrátorral, majd a férfi erõszakolta meg, aki csak ezért utazott haza Ausztriából.

    2011 júliusában Andreea Rusu elkezdte lakásába hívogatni saját unokahúgát, és megkérte annak szüleit, engedjék, hogy nála aludjon éjszaka.

  • Brutális kegyetlenséggel rabolták ki áldozataikat

    2009. decemberében már legalább hat brutálisan kegyetlen rablást követett el Szombathelyen testvéreivel az a férfi, aki emberölés miatt rárótt büntetésébõl novemberben szabadult. A rendõrök elfogták a banda tagjait, akik közül az egyik fiatalkorú.

    A családi rablóbanda azt követõen kezdte szedni áldozatait a vasi megyeszékhelyen, hogy a fõgyanúsított kiszabadult a börtönbõl, ahol emberölés miatt rárótt szabadságvesztését töltötte.

  • Pszichopata gyilkos öldököl az ország nyugati felében!

    Valószínûleg sorozatgyilkos szedi áldozatait a nyugati határ mentén. A férfi feltehetõen 30 év körüli, mivel diszkókban ismerkedik áldozataival. A módszer, amellyel utolsó áldozatával Barbora Mrovcákovával elbánt, hatalmas agresszióra, és súlyosan elborult elmére utal.

    A 23 éves szlovák lányt gyilkosa szexuálisan bántalmazta, majd agyonverte. A halál pontos oka még nem ismert, de elképzelhetõ, hogy a véget nem érõ kínzásokba halt bele.

  • Bányarobbanás Szlovákiában: valószínûleg mind a húsz bányász meghalt

    Nemzeti gyászt hirdettek Szlovákiában!

    Nagy valószínûséggel 20 halálos áldozata van a hétfõi reggeli nyugat-szlovákiai bányarobbanásnak - jelentette be Lubomír Jahnátek szlovák ipari miniszter rendkívüli sajtóértekezleten.

    Jahnátek szerint a mentõk késõ éjjel megközelítették a szerencsétlenség helyszínét, ahol hat holttestet találtak.

  • Bencze: nem állunk le a nagy ügyek nyomozásában

    A rendõrség semmi szín alatt nem hátrál meg az úgynevezett "nagy ügyek" nyomozásában, akkor sem, ha úgymond "prominens személyiségekhez" érnek a vizsgálat szálai - nyilatkozta a Duna Televízió Hattól Nyolcig címû mûsorában Bencze József országos rendõrfõkapitány. A fõrendõr szerint senki sem próbál rájuk nyomást gyakorolni a vizsgálatok során.

    A hatóság mindeközben a román-magyar határ 2011-ben esedékes megnyitására is folytatja a felkészülést.

  • Tömegverekedés szamurájkarddal és motorosfûrésszel

    Csak a rendõrök figyelmeztetõ lövései tudtak véget vetni két feldühödött társaság utcai balhéjának a Heves megyei Pétervásárán. A csaknem harminc dühös ember szamurájkardokkal, kapákkal, motorosfûrésszel rontott egymásnak.

    A rendõrök felszólítása ellenére sem csitultak, ezért az egyik egyenruhás több figyelmeztetõ lövést adott le. Ez véget vetett a balhénak, a rendõrök többeket elõállítottak, további résztvevõket még keresnek.

  • Magyar prostikat futtattak Svájcban

    Elõzetes letartóztatásba kerültek azok a férfiak, akik életveszélyesen megfenyegettek, fogva tartottak és Svájcban futtattak két nõt.

    A Nemzeti Nyomozó Iroda különösen súlyos hátrányt okozó emberrablás bûntette és más bûncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt nyomoz D. Mátyás József és társai ellen.

    A sértett két nõ közül az egyik már 18 éves kora óta kapcsolatban állt a gyanúsítottak egyik rokonával D. Tibor Krisztiánnal, aki az élettársa volt.

  • Taxis vert össze egy nõt Solymáron

    A Facebookon közzétett fotójával bizonyítja igazát. Arról is ír, hogy a rendõrök megfenyegették, úgy megverik, hogy az édesanyja nem ismer rá.

    A rendõrség tájékoztatása szerint egy nõ megtámadott egy taxist Solymáron. A feljelentett nõ azonban épp az ellenkezõjét állítja, pont a fuvarozó volt az, aki rátámadt, és brutálisan megverte. A rendõrségi közlemény szerint néhány napja Solymáron történt a közfeladatot ellátó személy elleni erõszak, amikor a Hóvirág utcában a nõ rátámadt az õt hazaszállító taxi vezetõjére.

  • Több milliót zsarolt ki a tini

    Egy balatonlellei srácból zsarolt ki egy tizenhét éves fiatalkorú több millió forintot. A kisebb vagyont azonban az elkövetõ már nem élvezhette, mert a rendõrök lecsaptak rá.

    A Somogy Megyei Rendõr-fõkapitányság Bûnügyi Osztálya nyomozást rendelt el zsarolás bûntett gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen, aki testi épség elleni súlyos fenyegetéssel huzamosabb idõn keresztül zsarolt egy fiatalkorú balatonlellei lakost, melynek során idáig a sértett a fenyegetések hatására több millió forintot adott át a zsarolónak.

  • NBH-s infok a neten a romagyilkosságokról

    Megfigyelték a nemzetbiztonságiak az egyik gyanúsítottat.

    Valós információk is szerepelnek azokban az állítólag titkos dokumentumokban, melyek hétvégén kerültek fel egy internetes oldalra. A romák elleni gyilkosságok kapcsán íródott jelentést nem a Nemzetbiztonsági Hivatal készítette, de azt elismerték, hogy vannak benne olyan információk, melyek tõlük származnak.

  • Elképesztõ! Belecsapott a villám

    Egy férfi a csodával határos módon túlélte, hogy egy villám belecsapott a jobb fülcimpájába, majd távozott a bal bokáján.

    Brad Gifford, a 38 éves kõmûves éppen a kutyáit sétáltatta, mikor vihar tört ki. Úgy döntött, egy fa alatt keres menedéket.

    A férfi mellett egy barátja állt, elmondta, Gifford elõször magát teljesen kihúzva állt a villámcsapástól, majd összeesett.

  • Tragikus vonatgázolás - életét áldozta gyermekéért az anyuka

    Borzalmas tragédia vetett véget K. Krisztina életének.

    Az asszony férjével és kisfiával hazafelé tartott, s véletlenül egy megállóval elõbb szálltak le a vonatról.

    A család a síneken kezdett gyalogolni, amikor szembe jött velük egy tehervonat.

    Az apuka rájuk kiáltott, ugorjanak félre. A férfinak még sikerült, ám az asszony feltehetõen sokkot kapott, és már nem tudott elmenekülni a felé száguldó vonat elõl.

  • Szadista filmesekre csaptak le

    Szado-mazo filmeket forgató bandára csapott le a rendõrség Budapesten. A gyanú szerint egy IV. kerületi stúdióba hirdetésre jelentkezhettek a szereplõk, azt mondták nekik, a munka szexmentes, az ütéseket, és a fájdalmat pedig csak imitálni kell.

    Ennek ellenére a rendõrség már 5 olyan nõrõl tud, akiket addig vertek a kamerák elõtt, amíg az életükért nem könyörögtek. A szereplõválogatáson korábban rejtett kamerás felvétel is készült. A téma sokkoló, akárcsak a felvételek.

  • Rendõröket szállító busz ütközött egy mikrobusszal: hét halott!

    Szentes - Heten meghaltak, amikor összeütközött egy rendõröket szállító busz egy mikrobusszal szerda délután a 45-ös fõúton Szentes és Kunszentmárton között – közölte a rendõrség.

    Pál János, a Csongrád Megyei Rendõr-fõkapitányság sajtószóvivõje elmondta: a rendõrök a borsodi árvízi védekezést követõen hazafelé tartottak a busszal, amikor frontálisan az autóbuszba rohant egy mikrobusz. A baleset a 45-ös fõút 13-as kilométerszelvényében történt.

  • Beismerõ vallomást tettek Szita Bence meggyilkolásával kapcsolatban

    Elõre kitervelt, brutális gyilkosság áldozata lett a hétfõn Kaposváron eltûnt 11 éves felsõmocsoládi fiú, nevelõapjának élettársát és két hajléktalant vettek õrizetbe az üggyel kapcsolatban.
    Piros Attila könnyeivel küszködve elmondta: már tudják, hogy a kisfiú halott volt hétfõn éjjel, amikor a gyermek nevelõapjának élettársa bejelentette az eltûnését, a nõ félrevezette a hatóságot. A rendõrség szombat reggel a Kaposvári Egyetem mögötti lévõ erdõben találta meg a fiú holttestét. A rendõrség szerint a bejelentõ és a két hajléktalan férfi alaposan gyanúsíthatók a gyilkosság elkövetésével.

  • Szexrabszolga-katalógust készítettek a gyerekekbõl

    Szexrabszolga-katalógust készítettek egy osztrák gyermekotthon lakóiból, akiket rendszeresen pedofil megrendelõik lakására szállítottak.

    Az August Aichhorn Haus nevû bécsi gyermekotthon üzemeltetõi ellen a 90-es években már folyt eljárás, ám az ügy aktáit feltûnõen hamar bezárták elegendõ bizonyíték hiányában. Most egy neve elhallgatását kérõ, 24 éves egykori otthonlakó fordult a médiához. Az érintett intézményt nem lehet elérni telefonon, és honlapjuk sem mûködik, az ügyészség részérõl a szóvivõnõ.

  • Felszámolták a cigicsempész hálózatot

    A banda két tagját már õrizetbe vették, a házkutatás során viperát, nyílpuskát, sokkolót, petárdát, betöréshez használható szerszámokat, valamint megtévesztésre szolgáló határõrségi feliratokat és matricákat is lefoglaltak.

    Cigaretta illegális behozatalára és értékesítésére specializálódott bûnözõi csoportot számolt fel a rendõrség és a vám- és pénzügyõrség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében; a banda két tagját már õrizetbe vették - tájékoztatta a pénzügyõrség térségi nyomozóhivatalának sajtóreferense.

  • 11 ember vesztette életét, amikor egy vonat ütközött össze egy személygépkocsival

    11 ember vesztette életét, amikor egy vonat ütközött össze egy személygépkocsivalKilenc ember szörnyethalt, amikor vasárnap Romániában, Jászvásár (Iasi) térségében egy vasúti átkelőnél, ahol vonat ütközött össze egy személygépkocsival. A Iasi megyei rendőrség szóvivője szerint a hétüléses, egyterű személygépkocsiban 11-en zsúfolódtak össze, szüretelésről tértek vissza. A balesetet az okozhatta, hogy a sofőr nem nézett körül az átkelés előtt, vagy megpróbált átmenni a közeledő vonat előtt. Szemtanúk szerint a gépkocsi motorja éppen a vasúti síneken fulladt le, és a sofőr nem tudta időben újraindítani.

  • Lapáttal verte agyon családját

    Kiirtotta a családját egy 17 éves fiú Algériában. A fiú elõször az anyját és fogyatékos nõvérét támadta meg a család házában. Mindkettõjüket agyonverte egy lapáttal, majd a holttesteket elrejtette a ház pincéjében.

    Miközben végzett velük, apja egy másik szobában mélyen aludt. A rendõrség szerint õ lett a fiú harmadik áldozata. Az apját is agyonverte a lapáttal, majd lesben várta, hogy két fiútestvére hazatérjen.

  • Lövöldözés áldozata lett egy fél éves kislány

    A hat hónapos Jonylah Watkinst hétfõn lõtték le Chicago egy forgalmas részén. Apja éppen a pici pelenkáját cserélte családi autójuk elsõ ülésén, mikor egy fegyveres férfi jelent meg mellettük és tüzet nyitott.

    A babát 5 lövés érte, megsérült a tüdeje, a mája, a lába, a válla és a belei. Azonnal kórházba szállították és több mint öt órás mûtétet hajtottak végre rajta, ám mindhiába: másnap meghalt. A lövöldözésben az apa is megsérült, golyót kapott az oldalába és a hátsójába, az arcát pedig súrolták a lövedékek.