rss
Adó 1 százalék felajánlással sokat segít! Válasszon EGY jó ügyet:
  állatmenhely, állatvédő, támogatás, adó 1 százalék, kutyaotthon, állatotthon  gyermekmentés, gyógyítás, adóbevallás, adó 1 százalék felajánlás, adóegyszázalék
A legapróbb adó 1 százalék támogatása is ÉLETET ment!
  • Kutatások az agresszív autóvezetés okairól és megnyilvánulási formáiról

  • Sajnos, az elmúlt idõszakban egyre többször tapasztalni útjainkon a vezetõk agresszivitását, ami egészen gyilkosságig fajult: egy személygépkocsi vezetõje lelõtt egy kamionost, vélt sérelme megtorlásaként.

    Ennek ellenére az agresszióról és megnyilvánulási formáiról az utóbbi években meglehetõsen kevés tanulmány született. Az alábbiakban L. F. Lowenstein angol pszichológus tanulmányát közöljük, mely összefoglalást ad az 1973 és 1994 közötti idõszak kutatói munkájáról és eredményeirõl.

    A háttér

    Tulajdonképpen valamennyi 1973 és 1994 között végzett kutatás az agresszív vezetõi magatartás okaira, jellegzetességeire és megnyilvánulási formáira irányult. Vizsgálták a nemi különbségeket is, valamint az agresszív vezetéshez kapcsolódó számos más tényezõt. Gyakorlatilag nem folyt kutatás a probléma kezelésével kapcsolatos eljárásokról, és így a balesetek elõfordulási valószínûségének csökkentésérõl sem. Megalapozottan megállapítható, hogy jóval nagyobb valószínûséggel fordul elõ agresszív magatartás a férfiak, különösen a fiatal férfiak, mint a nõk között. Egy másik szignifikáns faktor a napszak. Jóval több agresszió tapasztalható délután, mint délelõtt; ami valószínûleg annak köszönhetõ, hogy a napi munka után fáradtabbak az autóvezetõk. Kimutatható, hogy a vezetõk között van egy magas kockázati típus, és hogy az autóvezetés az agresszió levezetésének egyik módja. Nemzetiségi különbségek is tapasztalhatók az agresszív és kevésbé agresszív vezetõk között. Diagnózis-felállítási eszközként használtuk a 16 személyiségtényezõ kérdõívét (16 PF) és a Rosenzweig (Picure-frustration – PF)-tesztet, valamint az autóvezetõi magatartásleltárt (driving behaviour inventory – DBI).

    Kutatások 1973 és 1994 között:

    L. J. Chase és N. H. Mills (1973) a helyszínen vizsgálták 40 autóvezetõnél az autóvezetõi státusnak és az autóvezetõ nemének hatását az agresszív magatartásra (a dudálás tekintetében). Az autóvezetõk jóval nagyobb elõszeretettel és hangosabban tülköltek a magasabb, mint az alacsonyabb státusú jármûvekben. A férfi és a nõi magatartás viszont nem tért el jelentõsen a dudálásnál.

    Három kutatás vizsgálta az agressziót laboratóriumi körülmények között, egy semleges helyiségben, ahol kürtjelzéseket bocsátottak ki az agresszió mérésére. Az 59 autóvezetõt felölelõ felmérés azt mutatta, hogy azok az egyének, akiket gyakran ingereltek, agresszívak voltak a többi vezetõvel szemben. A kutatás azt is jelezte, hogy az agresszió szimulálása során a kísérleti alany antihumánus magatartást tanúsított az „áldozatok” iránt (L. C. W. Turner és csoportja, 1975).

    Burkner (1975) a Rosenzweig képfrusztrációs (PF) módszert használtak a Németországban elítélt autóvezetõk agressziójának mérésére. Ebbõl a célból megvizsgálták a PF-módszer hitelességét. Száz olyan férfi volt a kísérleti alany, akiknek ittas vezetés miatt bevonták a jogosítványát. A kontrollcsoportot 50 gyengén látó férfi és nõi autóvezetõ alkotta. A PF-re adott válaszaikból 26 pont jött ki, majd összehasonlítást tettek. Az eredmények azt mutatták, hogy az elítélt vezetõknél jóval erõsebb volt az önvédelem, az önigazolás. Az elítélt autóvezetõk hajlamosak voltak agresszív magatartásukat a környezetükre irányítani; az összehasonlító csoport férfi egyedei viszont magukra irányították az agressziót.

    B. L. Halderman és T. T. Jackson (1979) egyik érdekes kutatása azt vizsgálta, vajon a „fegyvereffektus” megkönnyíti-e az autóvezetõ agresszív reagálását. 60 férfit választottak ki egy keresztezõdéshez érkezõ autós csoportból, és három feltevést adtak elõ nekik: nevezetesen: fegyver van az autóban, gyalogos van fegyverrel a közelben, illetve nincs jelen fegyver. Feljegyezték a kürthasznált elõfordulását és latenciáját, valamint az egyéb magatartásokat is. Nem volt szignifikáns különbség a három feltétel körülményei között, és általában nem tapasztaltak agresszív reagálást.

    A.R. Hauber (1980) megfigyelte 966 autóvezetõ reakcióját, miközben egy közeledõ autó elõtt a gyalogos-átkelõhelyen gyalogos haladt át egy jelzõlámpa nélküli keresztezõdésben. Amikor a gyalogos nem állt meg, a dühös gesztusokat vagy szavakat, illetve a kürt használatát minõsítette agresszív magatartásnak. Összességében az autóvezetõk 25%-a tanúsított ilyen magatartást. A nem és a kor fontos változó volt: a fiatal férfiak 33%-a mutatkozott agresszívnak, miközben az idõsebb nõknek csak 19%-a. A gyalogos neme is lényegesnek bizonyult: a férfi gyalogosok nagyobb agressziót váltottak ki, mint a nõk. Erõsebb agressziót tapasztalt délután, mint reggel, és a kereskedelmi vagy üzleti jármûvek vezetõi jóval agresszívabbak voltak, mint a magánautóké.

    T. Wilson és J. Greensmith (1983) száz autóvezetõt tanulmányoztak és minõsítettek nemük, balesetük és egy 50 kilométeres úton ellenõrzõ mûszerekkel ellátott gépkocsival végzett vezetésük szerint. Ellenõrizték az út megtételének idejét, a sebességváltoztatásokat, a finom és durva kormánykezelést, a gáz és fék használatát, az oldalgyorsulást, a sebességváltásokat, a forgalommentes sebességet, a jelzéseket és az elõzést. Az agresszió- és szorongási teszteket rögzítették, és összehasonlító elemzésnek vetették alá az eredményeket. A személyiségváltozók szerint általában nem oszlottak különbözõ csoportokra az autóvezetõk. A vezetési változók tekintetében viszont jelentõs különbségek adódtak. Akik már okoztak balesetet, azok jóval gyorsabban vezettek a szabad úton, többet mozogtak és többször elõztek. A kiegyensúlyozottabb egyének esetében viszont a balesetmentes nõk és férfiak jóval lassabban haladtak, ritkábban elõztek, õket viszont gyakran leelõzték. A balesetmentes férfiak nem manõvereztek a forgalomban. Összességében exponáltabb férfiak hajlamosak voltak a viszonylag gyorsabb vezetésre, még a balesetmenteseket is úgy lehetett tipizálni, hogy autójukat a változó feltételekhez igazították.

    D. M. Donovan és csoportja (1983) a magas kockázatú autóvezetõkhöz kapcsolódó személyiségtényezõket tanulmányozta. A vonatkozó szakirodalmat áttekintve úgy találták, hogy öt nagyobb társadalomlélektani kategóriaváltozó befolyásolja a közlekedési baleseti kockázatot: a demográfiai jellemzõk, a túlzott alkoholfogyasztás, a személyiségjegyek, az akut emocionális szorongás állapota és a vezetéshez kötõdõ attitûdök. Bemutattak egy elvi észlelési/magatartási modellt, hogy az eredményeket integrálják a felsorolt különbözõ tényezõk hatásával. Az ellenõrzött kutatási adatok azt mutatták, hogy a régóta fennálló és akut alkoholfogyasztás, valamint bizonyos személyiségtényezõk önmagukban is fokozták a közlekedési szabályok megsértésének és a balesetek elõfordulásának valószínûségét. A problémaleküzdési képesség hiánya, az italozó magatartás, a személyiségjegyek, akut emocionális stressz és a közlekedéssel összefüggõ attitûdök egyaránt hozzájárulnak a nagy kockázattal járó vezetéshez. Kifejtették, hogy további kutatásra van szükség, különösen az alkoholfogyasztás és az idõsebb autóvezetõk közötti kapcsolat, az ivás mennyiségének és gyakoriságának az ellenséges magatartásra kifejtett hatása, valamint az ellenséges érzület vizsgálata terén.

    G. S. Roy és R. K. Choudhary (1985) erõfeszítéseket tettek a jó és rossz vezetõ megkülönböztetésére. Megvizsgálták a közlekedésbiztonsághoz kapcsolódó személyiségi, fizikai és pszichikai jellemzõket 50 balesetmentes buszvezetõnél, valamint 25 egy vagy több balesetért felelõs buszsofõrnél. A norma szerint csoportosított és fokozatokba sorolt teszteredmények feltárták, hogy a balesetes csoportba tartozó vezetõk magasabb pontszámot értek el az agresszióval és az alkoholos szabálysértéssel kapcsolatosan, és alacsonyabbat az extrovertált személyiségjegyek tekintetében. Ezenkívül a balesetes csoport lassúbb reakcióidõt mutatott, és lassabban nyerte vissza a látását vakító megvilágítás esetén, mint a nem balesetes csoport.

    A hõmérséklet autóvezetõkre kifejtett hatását tanulmányozta D. T. Kendrick és S. W. MacFarlane (1986). Megvizsgálták, hogyan hat a környezõ hõmérséklet arra a 16 és 65 év közötti 39 férfira és 36 nõre, akiknek az autóját közlekedési jelzõlámpáknál állították meg. A felmérést tavasszal és õsszel végezték Phoenixben, Arizonában. Az érzékelt hõmérséklet 88oF és 116oF (kb. 31 és 46oC) között volt (a páratartalom a kényelmetlenségi mutatón). Az adatok azt mutatták, hogy közvetlen összefüggés van a hõmérséklet növekedése és a dudálás között. Még konkrétabb eredményt kaptak, amikor három olyan egyént vizsgáltak meg, akiknél le volt húzva az ablak, és a légkondicionáló feltehetõen mûködött. Azt lehetett megállapítani, hogy a növekvõ hõmérséklet felfokozott eszközhöz kapcsolódó magatartáshoz vezetett a zavar forrásának leküzdése érdekében.

    Donovan és csoportja (1988) a magas kockázatú autóvezetõk jellegzetes vonásait helyezte vizsgálata középpontjába. 193 nem alkoholhoz kötõdõ, többszörös szabálysértést és balesetet elkövetõ, magas kockázatot jelentõ autóvezetõ-altípusnál vizsgálták meg a tapasztalati következményeket. A fokozott vezetési kockázathoz kapcsolódó reprezentatív attitûdöket, személyiségjegyeket, dühös és ellenséges magatartásbeli összetevõket mérték. A demográfiai, italozási, vezetési és kockázati mérések eltéréseinek vizsgálatával gondoskodtak az altípusok külsõ hitelesítésérõl és értelmezésérõl. Három altípust állapítottak meg és találtak olyannak, amelyek eltérést mutattak a demográfiai és italozási skálán. A megállapítások arra utaltak, hogy a magas kockázatú vezetõknek számos olyan attitûdbeli, érzelmi és magatartási jellemzõje van, amelyek hozzájárulnak a kockázatos vezetéshez.

    P. Marsh és P. Collett (1987) a düh, az agresszió és a frusztráció egyik lehetséges kifejezési eszközének tekintették az autót. Az autó fogalmát a territórium egy speciális fajtájaként írták le, és a territóriumvédelmi és territóriumbehatolási formákat körvonalazták. Megállapították, hogy egy fiatalember többnyire fegyverként használja az autót, amikor azt személyesen birtokolt „territóriumának” tekinti.

    E. Gulian és csoportja (1989) a stresszokokat vizsgálta. Elkészítettek egy autóvezetõi magatartásleltárt (driving behaviour inventory – DBI) a vezetõi stressz dimenziójának tanulmányozásához. A DBI-t két egymástól független vezetõi mintára alkalmazták, azokra, akik a napi munkába járáshoz használtak kocsit és/vagy akiknél az autó munkájuk tartozéka volt. Az 1. kutatás 97 fõ 23-62 év közötti, a 2. kutatás 112 fõ 27-59 év közötti vizsgálati alanyra terjedt ki. Mindkét kutatásnál öt tényezõvel határozták meg a stresszes vezetõt, ami a variáns több mint 40 %-át tette ki: vezetési agresszió, idegenkedés a vezetéstõl, a sikeres vagy sikertelen elõzéshez kapcsolódó feszültség és frusztráció, ingerültség elõzésnél, valamint fokozott óvatosság és koncentráció. Több regresszióanalízis utalt a vezetés külsõ változóira mint a vezetõi stressz elõjelzõire azoknál, akiknél a stresszes élet érzékelhetõen meghatározó szerepet játszott.

    A.E. Booysen és J. A. Erasmus (1989) Dél-Afrikában a személyiségjegyek és a nem biztonságos vezetõi magatartás közötti kapcsolatot vizsgálták, ami alapul szolgált a hivatásos gépkocsivezetõk kiválasztására vonatkozó ajánlásokhoz. A vizsgálati alanyokat, 119 afrikai fekete felnõttet három alcsoportba sorolták. A teszt életrajzra és véleménykutatásra vonatkozó kérdéseket, a 16 személyiségtényezõ kérdõívét (16 PF), a képi szituációs tesztet, egy attitûdmérési skálát és egy információfeldolgozási tesztet tartalmazott.

    J. A. Farrow és P. Brissing (1990) a nemi különbségeket figyelték meg. Ezeket az autóvezetõi magatartáshoz kapcsolódóan vizsgálták: 178 fiút és 165 lányt – tizedik osztályos tanulókat – tanulmányoztak demográfiai, családi jellemzõk és hatások, kábítószer- és alkoholfogyasztás, autóvezetési érzék, feltûnési viszketegség, más személyiségjegyek és alkoholos mámorban (DWI) hozott döntések autóvezetési reakcióinak mérésével. A lányoknak általában több gondjuk van a szülõkkel, mint a fiúknak, és gyakrabban fogyasztanak kábítószert és alkoholt. A fiúk gyakrabban vesznek részt a gyorsasági versenyben, kerülnek összeütközésbe a törvényekkel fiatalabb korban. A fiúk ügyesebbek a kockázatos helyzetekben, és többször használják az autót arra, hogy erõsítsék önértékelésüket. A fiúk magasabb pontszámot értek el az ingerültség/ellenségeskedés és a szenzációhajszolási skálán. Bár a lányok több alkoholt/kábítószert fogyasztanak és gyakrabban rendezetlen a családi hátterük, az alkoholos állapottal kapcsolatos attitûdjeik és magatartásuk szociálisan elfogadhatóbb.

    A.I. Glendon és csoportja (1993) az autóvezetõi magatartásleltár (DBI) megbízhatóságát vizsgálta. Kifejlesztettek egy autóvezetõi stressznagyság-mérést, és e tesztet alkalmazták két alkalommal (öt hónapos eltéréssel) 61 fõ 41,4 éves átlagéletkorú autóvezetõre. Az alfa-koefficiensek, a vezetési megbízhatósági tényezõ elemzései kimutatták, hogy a vezetési agresszió, idegenkedés a vezetéstõl, ingerültség elõzésnél és a frusztráció elõzés közben alskálák hitelesek.

    802 nõ és 724 férfi egyetemi hallgató klaszterelemzése 53 potenciálisan ingerült vezetéshez kötõdõ helyzetet kapcsolt egy 33 részbõl álló vezetõi indulati skálához hat megbízható alskálával, amelyek felölelték az ellenséges gesztusokat, a szabálytalan vezetést, a rendõri jelenlétet, a lassú vezetést, az udvariatlanságot, és a közlekedési akadályokat (J. L. Deffenbacher és csoportja, 1994.). Az összes alskála pozitívan korrelált, és felvetette a vezetõi ingerültség általános dimenzióját, valamint a speciális vezetésfüggõ szituációkhoz való kötõdést. A férfiakat jobban ingerelte a rendõri jelenlét és a lassú vezetés; a nõk pedig a szabálytalan magatartásra és közlekedési akadályokra voltak ingerlékenyebbek, de az eltérések kiegyenlítették egymást, így az összpontszámok tekintetében nem volt kimutatható eltérés a nemek között.

    Végezetül P.J. McDonald és S. A. Wooten (1988) kutatta az autóvezetéshez kapcsolódó agressziót. Az agresszió csökkenését tanulmányozták inkompatibilis válaszok révén. Miután a jelzõlámpa zöldre váltott, feltartóztattak a keresztezõdésben 56 férfit, akiket ellenõrzési, humoros, agressziós vagy szexuális érdeklõdést kiváltó szituációknak tettek ki. Az inkompatibilis reagálási feltevéseknek megfelelõen, a humoros és a szexuális érdeklõdést felkeltõ szituációk növelték a dudálási hajlamot, csökkentették az agressziót, miközben az agressziós körülmények nem ezt tették. Az eredmények nem támasztották alá a hipotéziseket, viszont megfeleltek a zaklatottsági vagy figyelemelterelési hipotéziseknek.

    1. 1973 és 1994 között viszonylag kevés kutatás folyt az agresszív autóvezetõi magatartás kezelése terén.

    2. A legtöbb kutatás arra irányult, hogy megértsék az agresszív és nem agresszív vezetõk közötti különbségeket. Agresszív autóvezetési okok és a hozzájuk kapcsolódó jellegzetességek:

    a. „A” típusú személyiségek (externalize anger – külsõleg megnyilvánuló ingerültség).

    b. Stresszes élet, mint például a más tényezõknek tulajdonítható ingerültségi okok, a feleséghez, gyerekekhez, a munkahelyi körülményekhez vagy általában a frusztrációhoz kapcsolódó tényezõk

    c. Könnyebb ingerelhetõség más autóvezetõk részérõl.

    d. Hajlam más autóvezetõk megalázására, például autóvezetésük megértésének hiánya.

    e. Biztonságérzet az autóban, ami lehetõvé teszi a személyes ingerültség és agresszió kifejezésre juttatását.

    f. Hamis önértékelés és túlértékelés.

    g. Hajlam arra, hogy az ingerültséget inkább kifelé, mint befelé fejezze ki.

    h. A megszokott reagálások egy bizonyos idõszak után kialakult szokásokká válnak.

    i. Az autóvezetõi attitûdök olyan magatartáshoz vezetnek, amikor bizonyos körülmények között – így elõzéskor vagy ha nem képes elõzni – könnyen frusztrálttá válik.

    3. Az agresszív vezetõknek több balesetük van, és nagyobb valószínûséggel fogyasztanak alkoholt, valamint hosszabb a reakcióidejük.

    4. A fiatal férfiak 33%-a tanúsít autóhasználatkor agressziót és tekinti fegyvernek az autót.

    5. Az idõseb nõk 19%-ának vannak vezetés közben agresszív érzései.

    6. A férfi gyalogosok több agressziót váltanak ki, amikor áthaladnak az úttesten, mint a nõk.

    7. Az agresszió délután nagyobb, mint délelõtt.

    8. A kereskedelmi és üzleti jármûvek vezetõi agresszívabb magatartásra hajlamosak, mint a magánautók vezetõi.

    9. Az európai vezetõk között a hollandok látszanak a legagresszívabbnak és a dánok a legkevésbé agresszívnak; a svédek a kettõ között vannak.

    Az agressziót és megnyilvánulását befolyásoló tényezõk

    1. A dudálók nagyobb valószínûséggel agresszívabbak, és erõsebben dudálnak a gyorsabban és lassabban haladó jármûvekre.

    2. Fõként a férfiak türelmetlenek és agresszívak a lassan vezetõkkel szemben, bár a nõk jóval dühösebbek a szabálytalan magatartás miatt.

    3. Az autóvezetõk nagyobb valószínûséggel dudálnak többet és agresszívak magas hõmérséklet és páratartalom esetén.

    Terápiás módszerek az ingerült vezetõkkel való foglalkozáshoz:

    Számos terápiás módszert találtak különösen hasznosnak az ingerült vezetõkkel való foglalkozáshoz. Az ilyen egyének általában ellenségesen és ingerülten viselkednek az idegenekkel szemben. 30 fõ 18 és 45 év közötti férfi diagnosztikai kiértékelését követõen, amiben elhasználták az Eysenck-féle személyiségjegyzéket és a Rosenzweig képfrusztrációs tesztet, számos stratégiát alakítottak ki a magatartásbeli problémákkal való foglalkozáshoz.
    Felmérést készítettek az egyén családi és lakóhelyi életérõl is, valamint a munkahelyi frusztrációiról. Az érintett egyének nagy része „A” típusú személyiségcsoportba tartozott, például kifelé kisebb ingerültséget mutattak, mint befelé, illetve belsõ ingerültségüket gyorsan külsõ tárgyakra vagy más személyekre vitték át.

    Az összesen három vagy négy foglalkozás 45 percig tartott. Számos egyén találta szükségesnek, hogy három vagy négy ilyen felmérésen, valamint kezelési programon vegyen részt. Ezek közül sokat otthon is elvégezhettek, és lehetõvé tették számukra, hogy ezeket az egyedi módszereket sajátjukként alkalmazzák.

    Az agresszív vezetõi magatartás leküzdésére a következõ stratégiákat dolgozták ki:

    Stratégiák:

    1. A probléma tudatában lenni.

    2. Igényelni a gyógyulást, például olyan magatartást kifejleszteni, amelynek révén érzékelhetõ, hogy valaki megváltoztatta valakinek a magatartását.

    3. Számos kisegítõ módszert alkalmazni, a következõket is beleértve:

    a) relaxációs képességek elsajátítása (szisztematikus komplexusfeloldás)

    b) megnyugtatási effektussal járó fizikai gyakorlatok

    c) indulatkontroll-tréning, például agresszióhelyettesítési tréning (aggression replacement training – ART):

    - a kiváltó tényezõk meghatározása, például ingerültséget kiváltó külsõ események;

    - megállapítani az olyan megnyilvánulási formákat, mint a fogcsikorgatás vagy a „fagyos arckifejezés”;

    - olyan önmegnyugtató figyelmeztetések, mint a „nyugodj meg”, „lazíts”;

    - ingerültségcsökkentõk (mély légzés, visszafelé számolás, békés helyszín elképzelése, elgondolkodás az ingerültség távolabbi következményeirõl);

    - elismerés visszacsatolása, mint például gratulálok magamnak, vagy sikerült elkerülnöm, hogy ingerült vagy dühös legyek

    d) szisztematikus komplexusfeloldás, ami fokozatosságot igényel a legkisebbtõl a legnagyobb problémát kiváltó helyzetig bezárólag, a provokatív helyzeteknek megfelelõen

    e) megszokások abbahagyása: olyan szokások alkalmazása, amelyek nem egyeztethetõk össze az ingerültséggel vagy a dühvel, így például viccek hallgatása, erõsen erotikus eseményre koncentrálás

    f) önmegfigyelési vagy önszabályozási módszerek. Ez felöleli a szociális jártassági tréninget és az önkontrolltréninget, ami különösképpen a problémát kiváltó vagy valószínûleg kiváltó okoktól való távolmaradást jelenti. Elhízottság esetén nem kell étel közelébe menni, vagy nem kell élelmet vásárolni. Ha nem akar dohányozni, nem kell az elsõ cigarettavásárlásra lehetõséget adó helyen megállnia. Ingerültség vagy félelem esetén, elsõ lépésként tartsuk távol magunkat a félelmetes tárgytól. Ha ingerültségünkben rendszeresen agresszívak vagyunk, és agresszíven fejezzük ki magunkat, el kell kerülni az olyan ingerültséget kiváltó helyzeteket, mint a más ingerült vezetõkkel való találkozás vagy a forgalmi dugók. Az embernek megfelelõ terápia révén felkészültnek kell lennie az agressziót kiváltó szituációk kezelésére, amely szerepjátékokkal, megfelelõ modellek megfigyelésével stb. érhetõ el.


  • Hozzászólások

  • Olvasta már?

  • Kész letölteni büntetését a leányfalui gázoló, Francis Ciarán Tobin

    Kész letölteni büntetését az ír állampolgárságú Francis Ciarán Tobin, aki 2000. április 9-én Leányfalun halálra gázolt két gyermeket – jelentette be Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes. Tobin azt kéri, hogy Budapest garantálja: kérelme esetén Írországban folytathassa Magyarországon megkezdett büntetésének letöltését – ismertette Navracsics Tibor. A magyar miniszterelnök-helyettes közölte: péntek délután már arról tájékoztatta ír kollégáját, személyesen garantálja, hogy ha Francis Ciarán Tobin Magyarországon megkezdi büntetését, kérelme esetén Írországban folytathatja a szabadságvesztés letöltését.

  • Tragédia az építkezésen - legalább három ember vesztette életét

    Tragédia az építkezésen - legalább három ember vesztette életétLeszakadt a jövő évi labdarúgó-világbajnokság nyitó mérkőzésének helyt adó Sao Pauló-i Itaquerao Stadion tetőszerkezetének egy darabja, a balesetben legalább három ember életét vesztette. A helyi tűzoltóság képviselője egy rádiónak elmondta, hogy egy daru omlott össze a fémszerkezet tetején. A televíziós felvételek alapján egy hatalmas fém darab zuhant rá a lelátóra az aréna keleti oldalán, s a nézőtér mellett a nagykivetítő is megsérült. Az építtető cég azonnal jelezte, hogy a vizsgálatot indított, melynek célja, hogy kiderítse, mi okozta a tragédiát.

  • Sorozatgyilkos a templomban

    Az eddigi adatok szerint legalább negyven évig hagytak gyilkolni egy brit sorozatgyilkost, akit korábban „csak" szexuális bûntények miatt ítéltek el. Peter Tobin (63) már évtizedek óta gyilkolhatott, de csak a 90-es években érték utol, amikor két kiskorú lányt leitatott, megerõszakolt, és megpróbált megölni. A 14 év börtön helyett 10 év után kiengedték, így ott folytathatta, ahol abbahagyta. Legközelebb három év múlva bukott le, amikor egy glasgow-i templomban megerõszakolt és megkéselt egy lengyel egyetemistát, aki a parókián takarított. Az ördögi templomszolga akkor már jó ideje álneveken élt, sátáni tetteit az egyház falainak oltalmában követhette el.

  • Arcon lõtte társát a részeg vadász

    A fácánvadászatra induló szlovák férfiak engedélyét és fegyvereiket reggel a rendõrök is ellenõrizték, sõt meg is szondáztatták õket, de kapatos társuk csak késõbb csatlakozott hozzájuk.

    Az ötvenéves férfi egy fácánkakasra célzott, de a sörétek egy fatörzset értek, ahonnan visszaverõdve az egyik harminchét éves vadászt találták el az arcán és a karján. A sérült vadászt azonnal kórházba szállították és megmûtötték, gyógyulása egy hetet vesz igénybe.

  • Végzett magával a menekülés közben négy embert is meggyilkoló férfi

    Végzett magával a menekülés közben négy embert is meggyilkoló férfiRégóta körözték az 55 éves férfit, aki kedden három rendőrt és egy vöröskeresztes dolgozót ölt meg. Halott a gyilkos ausztriai vadorzó az osztrák rendőrség szerda hajnali jelentése szerint, a férfi előző nap menekülés közben négy ember ölt meg. Az 55 éves férfi a Bécstől mintegy 70 kilométerre nyugatra fekvő Melk közeli tanyájára menekült és ott elbarikádozta magát. A Cobra különleges egység tagjai éjszaka megrohamozták a házat és rábukkantak a férfi holttestére. A férfi felgyújtotta a ház egyik helyiségét és maga is a lángok martaléka lett.

  • 6 kilósan halt meg a 4 éves kislány - õrizetben az anya

    'Nem öltem meg a kislányomat' – kiabálta Carolotta Pierce, miközben a brooklyni rendõrség õrizetbe vette.

    Megdöbbentõ!

    Az amerikai asszony kislánya, a 4 esztendõs Marchella ugyanis mindössze 6 kiló volt, amikor a hatóság megtalálta az anyja ágyában.

    Állítólag õ hívta a mentõket, mondván nem lélegzik a gyermeke.

  • 14 éves sorozatrablót fogtak el

    Egy 14 éves sorozatrablót fogtak el a rendõrök Debrecenben.

    A fiú késsel arra kényszerítette a kiszemelt gyerekeket, hogy pénzüket és mobiltelefonjaikat adják át neki. A rendõrök eddig hat rablótámadásról tudnak, de azt sejtik, hogy a fiú olyanoktól is zsákmányolt, akik eddig még nem tettek feljelentést.

    A fiatal rablót 2010.01.13-án helyezte elõzetes letartóztatásba a Debreceni Városi Bíróság.

  • Droglabor egy bérház lakásában

    Több hónapja dolgozhattak olyan veszélyes anyagokkal, melyek egy csepp víz hatására felrobbanhattak volna. A kábítószert egy bérház lakásában készítették.

    A Magyarországon eddig megtalált egyik legjelentõsebb mûködõ droglabort számolták fel a napokban a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendõr-fõkapitányság munkatársai egy budapesti lakótelepi lakásban - közölte a fõkapitányság bûnügyi igazgatója szerdán sajtótájékoztatón Szolnokon.

  • A Skype segíti a bûnözõket?

    Budapest - Nagy fejtörést okoz az európai bûnüldözõ szerveknek a világ egyik legnépszerûbb internetes csevegõ telefonáló és videokamerás programja, a Skype. A probléma forrása, hogy a különbözõ bûnszövetkezetek lehallgathatatlan telefonként használják fel elõszeretettel.

    A Skype gyakorlatilag a Messenger mellett az egyik legnépszerûbb csevegõ program és mivel telefonként is használhatjuk (akár valódi telefonszámokat is hívhatunk segítségével) ezért tulajdonképpen hatékonyabb és többet is tud, mint a Microsoft-féle szoftver.

  • Kalapáccsal verte szét felesége fejét - életét vesztette az asszony

    Egy életet töltöttek együtt, de F. Imre nem tudta elviselni a szegénységet; szeretett felesége ellen fordult.

    A korábban betanított csiszolómunkásként dolgozó Imre bácsi brutális kegyetlenséggel végezte ki nejét, felkapott egy félkilós kalapácsot, és ütni-vágni kezdte az asszonyt budapesti panellakásuk konyhájában.

    Erzsike néni a feje elé emelte a kezét, hogy védje magát, de ura nem állt le: negyvenegyszer sújtott le rá, a felismerhetetlenségig összeroncsolva arcát.

  • Fenyegetésért vettek õrizetbe egy dombóvári uzsorást - társa szökésben van

    Uzsorakamatra adott kölcsönt és fenyegetéssel vett rá a visszafizetésre többeket Dombóváron egy házaspár, a férfit és a nõt minõsített zsarolással gyanúsítja a rendõrség - közölte a dombóvári rendõrkapitányság hétfõn.

    Az elkövetõk mélyszegénységben élõ emberek rászorult helyzetét használták ki és sok esetben a kölcsönadott összeg többszörösét követelték vissza - írta közleményében Kitanics Zsuzsanna, a kapitányság sajtóreferense.

  • 69 év házasság után brutálisan meggyilkolta nejét - 17 év börtönt kapott

    A 90 éves New York-i férfi brutálisan meggyilkolta 89 éves feleségét, akivel 69 évig voltak házasok.

    Brutálisan meggyilkolta.

    John Bunz 30-szor sújtott le Virginia fejére és kezére az idõsek otthonában, ahol közös lakásban éltek.

    Egy rokon fedezte fel az idõs asszony holttestét, mellette feküdt Bunz, aki saját magának okozott sérüléseket, amikor öngyilkosságot kísérelt meg.

  • Magyar prostikat futtattak Svájcban

    Elõzetes letartóztatásba kerültek azok a férfiak, akik életveszélyesen megfenyegettek, fogva tartottak és Svájcban futtattak két nõt.

    A Nemzeti Nyomozó Iroda különösen súlyos hátrányt okozó emberrablás bûntette és más bûncselekmények elkövetésének alapos gyanúja miatt nyomoz D. Mátyás József és társai ellen.

    A sértett két nõ közül az egyik már 18 éves kora óta kapcsolatban állt a gyanúsítottak egyik rokonával D. Tibor Krisztiánnal, aki az élettársa volt.

  • Halálos baleset Szentesnél - képekkel!

    Több baleset, több súlyos sérült, több halálos áldozat a megváltozott útviszonyok miatt!

    Halálos baleset történt Szentes és Derekegyház között szerda délelõtt.

    Két órán át teljes útzár volt érvényben az érintett útszakaszon - közölte a Csongrád Megyei Rendõr-fõkapitányság sajtószóvivõje.

  • Halálos baleset: kerítésnek ütközött az autó, a sofőr elmenekült

    Halálos baleset: kerítésnek ütközött az autó, a sofőr elmenekültA helyszínen meghalt egy kerítésnek ütköző autó utasa a Somogy megyei Toponáron hétfőn este. A rendőrség szerint az autót egy 22 éves férfi vezette, aki elmenekült a helyszínről. baleset hétfő este fél kilenc után néhány perccel történt. A kocsi a jobb oldali vízelvezető árokba hajtott, és egy kerítésnek ütközött. Az egyik utas a helyszínen meghalt, másik három embert súlyos sérülésekkel vittek kórházba. A férfiről kedden reggel adtak ki egy képet. A kép megjelenése után néhány órával elkapták. A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense azt mondta, hogy Rápáspusztán fogták el, miután valaki értesítette a rendőrséget.

  • Gyilkolni akart a szabolcsi Rambo

    Öt kést erõsített a karjaira és a lábaira, majd egy bárdot is magához egy férfi, és így indult el, hogy megölje a volt feleségét a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ibrányban. Az asszony a három gyerekével menekült, a férfi a nõ segítségére érkezõ szomszédot sebesítette meg. Végül rendõrök gyûrték le.

    A férfi azt mondta, hogy azért akarta megölni volt feleségét, mert szerinte a nõ nem megfelelõen bánt közös gyermekükkel, õt pedig kisemmizte.

  • Több milliót zsarolt ki a tini

    Egy balatonlellei srácból zsarolt ki egy tizenhét éves fiatalkorú több millió forintot. A kisebb vagyont azonban az elkövetõ már nem élvezhette, mert a rendõrök lecsaptak rá.

    A Somogy Megyei Rendõr-fõkapitányság Bûnügyi Osztálya nyomozást rendelt el zsarolás bûntett gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen, aki testi épség elleni súlyos fenyegetéssel huzamosabb idõn keresztül zsarolt egy fiatalkorú balatonlellei lakost, melynek során idáig a sértett a fenyegetések hatására több millió forintot adott át a zsarolónak.

  • Csaknem halálra rúgta a gyermeket a nevelõ

    Három évre súlyosbította a Szegedi Ítélõtábla annak a kalocsai férfinak a börtönbüntetését, aki összerugdosott egy gyermeket az egyik gyermekotthonban. Az ügyészség a 38 éves férfit életveszélyt okozó testi sértéssel, valamint kiskorú veszélyeztetésével vádolta. Az ifjúsági felügyelõként, a kalocsai gyermekotthonban dolgozó férfit korábban utcai verekedésért felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, s a próbaidõ még le sem telt, mikor 2007. február 19-én elkövette az újabb bûncselekményt.

  • Forró vasalóval kínozták a nõt

    Fél napig forró vasalóval kínozta, és csaknem agyonverte Louise Hewittet egy négyfõs angol banda. A három nõt és egy férfit összesen huszonhét évre ítélték, amit sokan kevesellnek.

    Hatalmas felháborodást váltott ki a devoni bíróság döntése: összesen huszonhét év börtönbüntetést kapott az a négy ember, aki brutálisan megkínzott egy nõt. Mary Willoughby, Kelly Taylor, Karl Cook és Lisa Hill csaknem meggyilkolták a huszonhat éves Louise Hewittet. Louise Karl lakásában bérelt szobát, egy nap a férfi és a barátnõje, Mary nekiesett, mondván: forral valamit ellenük.

  • Addig itatta lányát, míg eszméletét nem vesztette

    Alkoholkómába került egy hét éves kislány Botoºani megyében, miután apja pálinkával és sörrel leitatta.

    Megdöbbentõ.

    A kiskorú bevallása szerint azért kapott alkoholt, hogy ne nyaggassa apját azzal, hogy éhes.

    A férfit jelenleg is keresi a rendõrség, az eset után ugyanis eltûnt otthonról magára hagyva négy gyermekét. Az elájult kislányra az úton találtak rá a szomszédok, akik hívták a mentõket.